Hosszú egyenes utak szinte teljesen üresen, forgalom nélkül, majd hirtelen autópálya lesz belőle, ahol óriási kamionok dübörögnek egymás után hosszú sorokban.

Kora délután beugrottunk Rivertonban ( Kansas ) egy boltba ahol az idő megállt valamikor az ’50 – es években.

Coka-cola hűtők, fagyasztott piték, üdítő automaták és mindenféle dolgok a múltból.

Kedves figura a tulaj, nagyon megörült nekünk mikor kiderült, hogy magyarok vagyunk. Neki az édesanyjának az anyósa magyar volt.

Hamar körbe is telefonált az ismerőseinek, hogy itt vannak a magyarok, jöjjenek megnézni minket.

A csavargók tíz parancsolatának 9. parancsolata

                  “ Hagyj jeleket az úton “!

Otthon készítettem hűtő mágneseket, amik a városunkat vagy Budapestet ábrázolja. 

Egy komoly mennyiséget vittünk magunkkal, hogy mindenkinek aki szóba áll velünk tudjunk adni egyet ajándékba. 

Ebben a kis boltocskában rögtön adtunk a fickónak egyet és mi is kaptunk egy mágnest ajándékba.

Később beugrottunk a Walmart-ba mert nagyon megcsavarta az a sok élmény a beleimet. 

A wc szokásos festékes vödör méretű színültig tele vízzel, az ajtó és a fal közötti rés pedig legalább másfél cm. Miközben trónolok egyszer csak egy fekete ember világító fehér szeme kukucskált be a résen. Innentől számítva egy perc múlva már a bevásárló kocsit toltuk Zsófival, hogy pár fölösleges dolgot vásároljunk az utazás további időtartalmára.

Ahhoz, hogy Kis Csengő Hangú életem értelme is megetethesse a klotyó manót reggelente kefirt kell, hogy fogyasszon. 

Nos ki tudja, hogy mondják “ amerikaiúl “, hogy kefir? Na? Senki sem tudta a bevásárló központban sem!

Az eladók akik próbáltak segíteni a rejtély megoldásában egytől egyig elbuktak. Aztán a semmiből feltűnt egy csinos talpig elegáns 50 év körüli nő, hogy majd ő segít. Miután a szokásos köröket lefutottuk, hogy Magyarországról jöttünk és Ő elmondta, hogy egyszer volt a Németeknél, ami meg már majdnem ott van ahol mi lakunk, legyőzve az eladók kimerült seregét, eltolva az elektromos székkel közlekedő nyugdíjas nénit, a tejhűtő pulthoz vezetett minket ahol rámutatott a termékre amit kerestünk.

A kefir! Három ízben ott sorakoztak egymás mellett.

Habár a kiejtésünk nem teljesen jó, de megdöbbenve álltunk, hogy a termék neve amit kerestünk szintén KEFIR!

Vagy nagyon másként kell kiejteni, vagy a dolgozók nem voltak elég felkészültek. 

Tovább autózva az úton, hosszú időre egybeolvad a 66-os az autópályával.

Estére értünk Oklahoma city-be. Persze nem ettünk semmit megint egész nap és tisztára kiborított Zsófi. 

Zene:  https://open.spotify.com/track/1FRP8d6l2jm3DS5f78ZrhK?si=c300aa2cc02f4aa7