A világ leggyorsabb vonatai
1. rész

Foto:Gabriela Palai
A 2000-es évek elején volt szerencsénk utazni a TGV vonattal Biarritzból Párizsba.

Dönthettünk, hogy kényelmesen hálókocsis vagonokban, de lassan, vagy ülve a szupergyors vonattal akarunk utazni!

Mi az éjfélkor induló gyorsvonatot választottuk, ami 6 óra alatt tette meg a majd 1000 km-es utat. 

Ami a fantasztikus kalandot beárnyékolta, hogy pont Pünkösd közeledett, így nem volt ülőhely, és ha akadt is egy-egy, az biztosan  a menetiránynak háttal volt. Az egész tortúrát még az is tetézte, hogy akkoriban lehetett dohányozni a vonatokon. 

Végtelen keserves 6 óra volt, Zsófi a vonat egyik végében, én a másikban, mindketten háttal a menetiránynak és a mellettem ülő nő végig cigarettázta az utat, a WC-k állapotáról nem is beszélve. Mert hát a Franciák takarítási szokásai nem állíthatóak párhuzamba a Svédekével. Párizsba mikor megérkeztünk és végre leszállhattunk a vonatról, mindketten olyan betegek voltunk, alig álltunk a lábunkon. 

No, de innen ez már egy másik történet. 

A CNN készített egy érdekes cikket arról, hogy lassan eljutunk a vasúti közlekedésben arra a pontra, hogy valódi alternatívája lesz a repülésnek. 

Ahogy a világ szembesül az éghajlatváltozással, a rövid távú járatok egyre kevésbé vonzóak sok utazó számára. A Skandináviából indult flygskam (repülés ellenes társadalmi mozgalom) jelenség máris sok utazót arra ösztönöz, hogy csökkentse a légitársaságoktól való függőségét.

Amíg valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét, a nagysebességű vasút a légi közlekedés leghatékonyabb alternatívája az 1100 kilométeres (700 mérföldes) utazások esetében.

A városközpontok között 290 km/h vagy annál nagyobb sebességgel közlekedő vasút a sebesség és a kényelem meggyőző kombinációját kínálja.

Mivel a vasút képes nagyszámú embert gyorsan szállítani, egyenlőre a leghatékonyabb eszköz, mint az olyan, még nem bizonyított, új koncepciók előtt, mint a Hyperloop.

Az 1980-as évek óta több százmilliárd dollárt fektettek be új nagysebességű, nagy kapacitású vasutakba Európában és Ázsiában, amelyeknek úttörője a japán Shinkansen és a franciaországi Train a Grand Vitesse (TGV) volt.

Az elmúlt évtizedben Kína vált a világ vitathatatlan vezetőjévé, 38 000 kilométeres új vasúthálózatot építve, amely az ország szinte minden szegletébe eljut.

Spanyolország, Németország, Olaszország, Belgium és Anglia is bővíti az európai hálózatát, amelyhez a 2030-as évekre várhatóan további országok követnek.

2018-ban Afrika is megépítette első nagysebességű vasútvonalát a marokkói Al-Boraq vonal megnyitásával, és úgy tűnik, Egyiptom is hamarosan csatlakozik a gyorsvasút klubhoz.

A világ más részein Dél-Korea, Szaúd-Arábia és Tajvan nagysebességű pályákat hozott létre, India, Thaiföld, Oroszország és az Egyesült Államok pedig azon nemzetek egyre növekvő csoportjába tartozik, amelyek új vasutak építése mellett kötelezték el magukat, ahol a vonatok 250 km/h-nál nagyobb sebességgel száguldanak majd a nagyvárosok között.

De hol lehet utazni a világ leggyorsabb vonataival 2022-ben?

1: Shanghai Maglev – 460 km/h/286 mph (Kína)

Foto:https://en.wikipedia.org/wiki/Shanghai_maglev_train

A világ leggyorsabb személyszállító vonata egyben egyedülálló is – ez az egyetlen olyan összeköttetés a világon, amely jelenleg mágneses lebegtetéssel (Maglev) szállítja az utasokat, nem pedig hagyományos acélkerekekkel és acélsíneken.

A sanghaji Pudong repülőteret a városközpontban található Longyang Road állomással összekötő vonat maximális sebessége utasokkal, 460 km/h, a 30 kilométeres utat mindössze hét és fél perc alatt teszi meg.

A német technológián alapuló Maglev-vonatok egy magasított pályán közlekednek, az erős mágnesek szupersima, súrlódásmentes utazást biztosítanak.

A több mint egy évtizedes rendszeres üzemelés során szerzett tapasztalatok felhasználásával Kína mostanra kifejlesztette saját 600 km/órás (373 mph) Maglev-vonatait, és ambiciózus tervei vannak a Maglev-hálózat kiépítésére, beleértve a Sanghaj és Hangzhou közötti vonalat is.

2: CR400 „Fuxing” — 350 km/h/217 mph (Kína)

Foto: https://en.wikipedia.org/wiki/Fuxing_%28train%29

A kínai Fuxing vonatok 1200 utast tudnak szállítani 350 km/h sebességgel.

Amellett, hogy Kína büszkélkedhet a világ leghosszabb nagysebességű vonalhálózatával, mostantól Kína rendelkezik a világ leggyorsabb menetrend szerinti vonataival is.

A CR400 „Fuxing” vonatok utasforgalomban legfeljebb 350 km/órás sebességgel közlekednek, de a teszteken sikeresen elérték a 420 km/órás sebességet. A Fuxing vonatok, amelyek Kína virágzó vasúti technológiai iparának szándéknyilatkozatai, az Európából és Japánból importált technológián alapuló nagysebességű vonatok korábbi generációiból lettek kifejlesztve.

Az akár 16 kocsi hosszú,  1200 utas befogadására alkalmas, lenyűgöző vonatcsalád tele van újszerű funkciókkal, beleértve az interaktív szórakozást nyújtó székeket, az intelligens üvegkijelzőket, a vezeték nélküli készüléktöltést, az „intelligens fülkéket”, sőt a szélsőséges időjárási körülményekre és az autonóm működésre tervezett változatokat is – ez utóbbiak a világ egyetlen automatikus nagysebességű vonatai.

A CR400 leggyorsabb változatait jelenleg a Peking-Sanghaj-Hongkong és a Peking-Harbin útvonalakon közlekednek.

3: ICE3 — 330 km/h/205 mph (Németország)

Foto:https://en.wikipedia.org/wiki/ICE_3

A német Inter-City Express vonatokat gúnyosan csak „fehér kukacok” néven emlegetik.

Németország világhírű InterCity Express (ICE) márkája a gyorsvonatok nagy családját takarja, amelyek a legkülönbözőbb útvonalakon közlekednek.

A „fehér kukacok” családjának leggyorsabb tagja azonban a 330 km/h-s (205 mph) ICE3, amely 1999 óta van forgalomban. Ezeket a karcsú szerelvényeket az egymástól 180 km-re fekvő, Köln-Frankfurt nagysebességű vonalra építették, és 2002 óta a két város közötti menetidőt 2 óra 30 percről mindössze 62 percre csökkentették.

A normál üzemi sebesség 300 km/h, de az ICE3-asok késés esetén akár 330 km/h-ra is felgyorsulhatnak. A tesztüzemek során a maximális sebesség elérte a 368 km/h-t (229 mph). Az ICE3 teljesítményének kulcsa a nyolc kocsiból álló szerelvényben elosztott 16 villanymotor, amelyek 11 000 lóerőt teljesítenek.

Az ICE3 flotta egész Németországban közlekedik, és nemzetközi útvonalakon is közlekednek vonatok, amelyek összekötik a német nagyvárosokat Párizzsal, Amszterdammal és Brüsszellel.

Ez a konstrukció képezi az alapját a Siemens „Velaro” nagysebességű vonatcsaládjának is, amelyet Spanyolországnak, Oroszországnak, Törökországnak, Kínának és az Eurostarnak adtak el a második generációs nemzetközi vonataihoz.

4: TGV — 320 km/h/198,5 mph (Franciaország)

Foto:https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Fájl:TGV_Gare_Montparnasse.jpg

A francia TGV-vonatok voltak Európa első nagysebességű járatai.

Franciaország régóta birtokolja a hagyományos vonatok sebességi világrekordját, amelyet 2007. április 3-án állított fel elképesztő, 574,8 km/órás (357 mph) sebességgel.

A másodpercenkénti 150 méteres sebességgel, ez majdnem kétszerese a Train a Grand Vitesse (TGV) járatok szokásos menetrend szerinti maximumának, amelyet világszerte a nagysebességű vasúti technológia úttörőjeként ismernek el.

Európa első nagysebességű hálózata még mindig a legismertebb és legsikeresebb, és messze túlmutat Franciaország határain. A francia vasúti ipar a második világháború óta fokozatosan feszegette a hagyományos vonatokkal elérhető határokat, 1955-ben (331 km/h), 1981-ben (380 km/h) és 1990-ben (515,3 km/h) megdöntve a meglévő rekordokat.

Ma nagysebességű vonatoknak alkalmas vonalak indulnak Párizsból, Lyon, Marseille, Bordeaux, Nantes, Strasbourg, Lille, Brüsszel és London felé, egyes útvonalakon akár 320 km/h sebességgel közlekedő vonatokkal. Az elmúlt 40 év során a vonatok több generáción keresztül fejlődtek, ahogy a hálózat bővült.

Az 1980-as évek ikonikus narancssárga TGV-jei átadták helyüket a korszerűbb, nagy kapacitású „Duplex” vonatoknak, amelyek a szomszédos országokba, többek között Németországba, Svájcba és Spanyolországba közlekednek.

A nagysebességű vasút jelentős exportsiker is: a TGV-technológiát az elmúlt 30 évben Spanyolországba, Dél-Koreába, Tajvanra, Marokkóba, Olaszországba és az Egyesült Államokba adták el.

5: JR East E5 — 320 km/h/200 mph (Japán)

A japán Shinkansen vonatok hosszú orrát úgy tervezték, hogy csökkentse a hangrobbanást az alagutakban.

Japán 1964-ben ismertette meg a világgal az új nagysebességű vasutak koncepcióját, és továbbra is világelső, a sebesség, a kapacitás és a biztonság határait feszegetve a Shinkansen vonalakon.

Míg a legtöbb Shinkansen jelenleg legfeljebb 300 km/h (186 mph) sebességgel közlekedik, a Japan Railways East (JR East) E5 „Bullet Trains” vonatai akár 320 km/h (200 mph) sebességgel is közlekednek a Tohoku Shinkansenen, amely Tokiótól északra, Shin-Aomoriig közlekedik.

Mindegyik vonat 731 ülőhellyel és 32 elektromos indukciós motorral rendelkezik, amelyek lenyűgöző 12 900 lóerőt teljesítenek. Az E5-ösök könnyű alumíniumötvözetből készültek, és „aktív felfüggesztéssel” rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb sebességgel vegyék az íveket.

A vezető kocsik rendkívül hosszú orrát úgy tervezték, hogy csökkentse a hangrobbanást, amely akkor keletkezik, amikor a vonatok nagy sebességgel behajtanak az alagutakba.

A 2011-ben 59 szerelvényt építettek, és 2016 óta Aomoritól északra is használják őket a Hokkaido Shinkansenen, amelyet a Tsugaru-szoros alatt húzódó 54 kilométeres (33,5 mérföldes) tenger alatti Seikan-alagút köt össze Japán fő szigetével, Honshuval.

Ezzel még nem zárult le a szuper vonatok sora! A következő részben megtudhatjátok, hogyan fejlődött a Budapest-Vác vasútvonal!

Met Supertramp

© 2022 vilaggamentunk.hu

Tárhelyszolgáltató: Tárhelypark

Mit vigyél a Fülöp-szigetekre?

Mit vigyél a Fülöp-szigetekre?

Ha a Fülöp-szigetekre utazol, fontos, hogy jól felkészülj és pakolj olyan dolgokat, amelyek segítenek a tartózkodásod kényelmessé tételében.