Ez egy nagy ország, sok emberrel.
Tízszer többen lakják mint Magyarországot, bár jóval nagyobb területen.
A 7400 szigetből, mi csak egy szigeten lakunk, ami kb. fele akkora mint Magyarország.
Területenként más-más a szójárás és a kultúra is eltérő. Szigetenként változnak a triciklik kialakításai.
Reggelente, miután a srácokat kirakjuk a sulinál, beülünk inni egy kávét, meg dumálni kicsit.
Nagyon szeretjük nézni a helyieket, mert egyre szebbeknek találjuk Őket. Szép, ápolt, fekete hosszú hajuk van a nőknek a bőrük színe is szép barna. A szemük mandula formájú, az ajkaik teltek és pici orruk van. A férfiaknak is fekete a hajuk és a többségnek izmos a felső teste.
Ha sokáig nézegetjük Őket, mindig találunk egy-egy ismerősünkkel hasonlóságot. Mosoly, száj forma, szem stb. Sokukban található európai hatás.
Számunkra érdekes dolgokat fedezünk fel. A fehéreket is nézegetjük, meg elemezgetjük. Én nem vagyok egy adonisz, meg szőke magas, kék szemű. Mondjuk adonisz mégis inkább egy kicsit. Szóval olyan, mintha külön repülővel hoznák az 1,80 magas benga csajokat. Óriások, a párától összegöndörödött hajjal, értékelhetetlen ruhákban. A belvárosban is fürdőruhában, mezítláb mászkálnak, mintha strandon lennének. De nincs strand 20 km-es körzetben. Nem tudom, hogy mint gondolnak rólunk fehérekről az itteniek, de szoktam látni a döbbenetet az arcukon.
Az egyik szembeötlő dolog, hogy nem látni szteroidtól duzzadó, mérges tekintetű, agyontetovált Filippínót. Biztos van, de mi nem láttunk még. Meg nem láttunk olyat sem, aki kabrió merciben ledudál mindenkit az útról. Vicces, nincs is kabrió, mert beleégsz a bőr ülésbe és miután mindenki dudál, azzal nem tudod hozni a bunkó nyomulós stílust. Ha látunk is ilyen hatalmas szigorú embereket, azok mind fehérek. Sok a fegyveres katona a városban, fel alá furikáznak nagy amerikai teherautókkal, de mindegyik teljesen normális kinézetű figura. Ráadásul csak kicsit nagyobbak mint a puskájuk.
Van egy rendkívül gusztustalan szokásuk, bár csak nekünk gusztustalan, gondolom. Elsősorban a tricikli sofőrök csinálják, hogy köpködnek, meg kifújják az orrukat, csak úgy simán a földre. Egyszer-egyszer elkaptam egy ilyen pillanatot, visszatérő rémálmom, hogy belelépek flip-flop papuccsal.
Persze ők meg értetlenül nézik Albit, hogy a telefújt zsepit összegyűrve a zsebébe rakja.
Nem használnak az étkezésekhez kést. Mindent kanállal és villával esznek. Döbbenet, mit össze szenvednek vele. De ezért lassan esznek és keveset. Mondjuk cserében egész álló nap eszegetnek valamit. Emiatt, hogy nincs kés, mindent felvágnak apró darabokra és úgy sütik, főzik. Nem filéznek ki semmit, minden kaja tele van csonttal és csontszilánkkal. Elől rágnak és mint nálunk a szotyi héjját úgy kiköpik a tányérra a csontokat, vagy ahova éppen megy. Ez a gyerekek szerint nagyon gusztustalan szokás.
A tekintetünk bármerre is téved, mindenhol terhes nőket láttunk. Két fajta nő van, az egyik aki éppen terhes, a másik aki éppen szoptat.
Szoptatnak motoron, buszon, séta közben, bevásárló központban és étteremben.
Ahol éhes lesz a baba. Teljesen természetes a dolog. Miután nincs járda sehol, így babakocsit toló embereket sem lehet látni. Viszont motoron utazó újszülöttet annál többet. Anya, apa, baba, tesók egy robogón. A gyerekeket rákötik az anyjuk mellkasára és ott alszanak egész nap.
Ezek mellett van még egy nagyon rossz szokásuk, ami olyan mintha apáról-fiúra vagy anyáról-lányra szállna. Imádnak kölcsön kérni. De ez már szinte sport.
-Szia tudsz kölcsönadni, műtétre, vállalkozásra vagy csak úgy, mert te gazdag vagy? Nehéz volt megtanulnunk nemet mondani. Persze a kölcsönkérés nem gond, de nem akaródzik visszaadni és az már gond.
Kérdeztük, hogy ez miért van így? Azt mondták, hogy megkérdezni ingyen van, maximum ha neked sincs, akkor nem adsz, visszaadni meg vagy tudja vagy nem.