Ezekben a napokban még imádtuk ezeket a reggeliket.
Összepakoltuk az életünket a bőröndjeinkbe és elköszöntünk amerikai létünk első két házigazdájától, majd ahogyan érkeztünk, ugyanúgy távoztunk.
Igaz ez a tömegközlekedésre is. Busszal elmentünk egy állomásig, majd vonattal ki a reptérre ahol a bérelt kocsi vár minket.
Tele voltunk izgalommal, mert mi szerettünk volna egy típust bérelni, de hogyan adjuk elő?
A reptérnél elég egyszerű megtalálni a kocsi bérléssel foglalkozó irodákat!
Mindegyikhez saját buszjárat indul a megadott termináltól. Persze ez így nem bonyolult. Ott bonyolult volt, felszálltunk az első buszra amire valamilyen kölcsönző cég neve szerepelt.
A fekete buszsofőrünk mosolyogva megnézve a foglalási papírunkat és közölte, hogy a mi buszunk egy másik busz lesz, nyugodtan várjuk meg a megállóban.
De honnan tudjuk melyik lesz a mi buszunk? – kérdésre egy arcpirítóan egy szerű választ adott.
- Rá lesz írva a kölcsönző neve a busz oldalára!
És tényleg. Kicsit távolabbról megnézve a buszokat valóban mindegyik oldalán 3m x 1m-es feliratban szerepelt az autóbérlő cég neve.
Még tanulni kell az egyszerű dolgokat!
A busz valóban elvitt az irodához és a bejáratnál tett ki minket.
Rövid, de annál idegörlőbb várakozás következett.
Sima egyszerű dolgokat is túl tudok aggódni, nemhogy ilyen helyzeteket.
Aztán eljött az idő, hogy szembe nézzek a pult mögött ülő fekete hölggyel és előadjam neki a begyakorolt monológomat.
Teljesen rutin szerűen dolgozta fel az adataimat, engem írt be fő sofőrnek, majd második sofőrnek Zsófit jelöltük meg. Kérte az ő jogosítványát! Ekkor életem mosolygós párja felvilágosított, hogy egy három hetes autós túrára ő semmit nem hozott magával. SEMMIT! Se jogsi, se személyi, se nemzetközi jogosítvány. Így rám maradt a vezetés mindennapi rutinja.
Ezután jött a monológ!
Elmondtam, hogy egy Dodge Chargert szeretnénk bérelni, nem Toyotát vagy Fordot. A nő felnézett és csak annyit kérdezett, hogy nem inkább egy Camarot?
Hát nem kell Camaro, Dodge Chargert szeretnénk válaszoltuk. Ettől a mondattól számított kér perc múlva ott állt a kocsink!
Egy 2016-os fekete Dodge Charger, 1000 mérfölddel az órájában. Egy igazi izom autó aminek még új kocsi szaga van és ez most a miénk!
Bedobáltuk a cuccainkat és “ Lets go “ !
