Puerto Princesában szinte lehetetlen volt elkészítenünk ezt a remek ételt, de azért megpróbáltuk.
Tejet tudtunk venni a közeli tehenészetben, ami már egy lépés volt a siker felé. A tejből egy éjszaka alatt aludt tejet készítettünk, majd a tetejéről óvatosan lekanalaztuk azt a kis sárgás réteget, amit tejfölnek nevezünk.
A visszamaradt aludt tejet lassan felmelegítettük, majd kis ecettel felöntve, pár keverés után, kész is volt a rögös túrónk.
Lisztből és tojásból tésztát gyúrtunk, majd a filippínó napsütésben megszárítottuk. Később nagyobb darabokra törtük.
A füstölt szalonnát csak hírből ismerik ezen a vidéken, de szerencsénkre a Bacon minden bevásárló áruház hűtőpolcain megtalálható.
Pár nap alatt mindent sikerült előállítanunk házilag, így meghirdethettük a helyi magyar közösségnek a “Csusza partit”!
“A túrós csusza hagyományos magyar étel.
Elkészítéséhez főtt tört-, kockatészta egyes vidékeken szabógallérnak is nevezett tészta használatos, továbbá tehéntúró, vagy juhtúró és apróra vágott sült szalonna, valamint tejföl szükséges. Egyes vidékeken kaporral megszórva szeretik.
Különlegessége abban áll, hogy előmelegített tányérra teszik a túróval kissé összesütött tésztát, erre újabb adag hideg túrót tesznek, forró, zsíros pörccel megszórják, majd hideg tejföllel meglocsolva tálalják. Az étel neve a „csúszik” ige főnevesült folyamatos melléknévi igeneve, vagyis olyan étel, amely „csúszik”.
Nem tévesztendő össze az olyan túrós tésztával, ami hasonló módon készül, de kevesebb zsiradékkal, esetleg másféle (pl. hosszú metélt) tésztával és általában édesen, (porcukorral megszórva) tálalják.
A túrós csusza adható főételként, az étkezés végén desszertként, vagy köretként is (pl. harcsa túrós csusza ágyon).”
Lássuk a receptet:
Hozzávalók:
- csusza tészta
- tejföl
- tejföl
- szalonna
- só, bors
A tésztát lobogó, sós vízben pár perc alatt főzzük meg. Nem kell szétfőzni, csak aldentére. A főzésben az al dente kifejezés azt a készültségi szintet jelenti, amikor a főtt tészta még feszes, azaz harapása van, de már nem túl kemény, és már nem nyers. Jelentése olaszul „fogkemény”.
A szalonna kockákat ropogósra pirítjuk és kiszedegetjük a zsírjukból.
A visszamaradt zsírt osszuk két felé.
A zsír egyik részében a tésztát süssük ropogósra, majd egy keverőtálban összekeverjük a tejföllel és a túróval. Jól sózzuk meg és borsdarálóból őrölt szemes borssal szórjuk meg.
Mehet az egész egy kizsírozott tepsibe, egyengessük el szépen az edényben az egyveleget, majd még kenjük meg a tetejét tejföllel, locsoljuk rá a maradék zsírt és szórjuk rá ropogósra sütött bacont.
Sütőben süssük addig, míg szépen megpirul a teteje.
A gyerekek és néhány gyermek lelkű felnőtt tálalás után szereti cukorral is megszórni a tetejét.
Kinek hogy ízlik, azt döntse el mindenki maga.
Jó főzőcskézést!
