Prága, Csehország fővárosa, gazdag történelmi épületekkel, lenyűgöző hidakkal és kulturális látnivalókkal büszkélkedhet.

Reggel:

Kirándulás a Prágai Várhoz:

Kezdd a napot a Prágai Várral, ami Európa legnagyobb középkori vára. Fedezd fel a Szent Vitus Székesegyházat, az Aranyművesek utcáját és a Szent György-bazilikát. Emellett élvezd a csodálatos panorámát a városra a vár teraszairól.

Az Aranyművesek a prágai vár egy kis utcája a Fehér torony és a Daliborka torony között. A legenda szerint az „Arany” nevet a 16. századi alkimistákról kapta, akik állítólag itt próbáltak aranyat csinálni, a valóságban az alkimisták a Mihulka-toronyban dolgoztak, az utcát az itt jóval később élő aranyművesekről nevezték el. 

Prága

Az utcácska elnevezést nem annyira rövidségének köszönheti, hanem annak, hogy házai rendkívül kicsik, mintha csak törpéknek készültek volna.

Az utcában eredetileg huszonnégy, manierista stílusú ház állt, ezeket a vár őrzői számára építették a 16. század végén, a vár új északi falának felhúzása után, amikor II. Rudolf helyet adományozott a várőrség íjászlakásai számára. Az íjászok azonban huszonnégyen voltak, és az adományozott telken nem fért el huszonnégy normális méretű ház, tehát a várvédőknek nagyon kis házacskákba kellett költözniük családostól. Az uralkodó megtiltotta a házak elidegenítését, miként azt is, hogy azokból (a várfalon) ablakot nyissanak a Szarvas-árokra.

Eleinte Íjászok utcájának nevezték, az aranyművesek később költöztek ide, amikor a várat már nem íjászok őrizték. II. Rudolf halála után az előírások apránként enyhültek, és időnként el-elbontottak egy-egy házat – 1657-re már csak 14 maradt. Az aranyművesség divatja múltán az utca lakossága rendkívül tarkává vált: művészek, papok, szolgák laktak egymás mellett. Az első Csehszlovákia felismerte a vár utolsó megmaradt lakóházainak eszmei értékét, és átalakítási tilalmat rendelt el. Mivel azonban pénzt nem adtak az épületek állagának megóvására, az egyre romlott, és a környék nyomornegyeddé vált. A II. világháború után az utcát állami tulajdonba vették, azóta nem lakik bennük senki. 1950 körül a házakat felújították és élénk színűre festették.

A 22. számú házban lakott 1916 novemberétől 1917 márciusáig Franz Kafka. Testvére, Ottla azért bérelte ki neki a házat, hogy nyugodt körülmények között írhasson. Emlékét a házon tábla örökíti meg.

A belépődíjjal látogatható kis, illetve nagy várkör része. Amikor a vár zárva van, ingyen látogatható, de ilyenkor nem léphetünk be a házakba. A megmaradt 16 házból 9-ben ma az utca kialakításától 1950-ig eltelt négy évszázad történetét életképekkel bemutató kiállítást tekinthetünk meg. Az alkimista kivételével minden ábrázolt személy valós, miként a konkrét személyek történetei is.

Sétálj a Károly hídon:

Sétálj lefelé a várból a híres Károly hídon, amely egyesíti a Vár negyedet a Belvárossal.

A híd két oldalán számos szobor és kápolna található, és onnan is remek kilátás nyílik a Moldva folyóra és a városra.

Prága

Nagyon sokáig Kőhídnak vagy Prágai hídnak hívták, és csak 1870-ben nevezték át építtetőjének tiszteletére Károly híddá.

Ez Moldva első állandó hídja, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról, II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét.

Miután ezt a hidat 1342 tavaszán elvitte a jeges ár, annak pilléreit felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat. A terveit az a Peter Parler német építész készítette, akinek munkássága később döntően határozta meg Prága arculatát. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg. Ez a 9 csúcsponttal szimmetrikusan emelkedő, majd csökkenő számsor a cseh dátumírás szerint az 1357. év 7. hónapjának 9. napjára utal, így ezen a napon 5 óra 31 perckor rakták le a híd alapkövét. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki). Ezeket az anyagokat a király a környező falvakból gyűjtette be — néhány, az architektúrában kevésbé jártas falu azonban főtt tojásokat küldött, és ezzel hátráltatta a munkát.

Minden kedvező előjel dacára az új híd csak 1402-ben, tehát 45 év múlva készült el. Sokáig ez volt az egyetlen kőhíd Prágában, ez kötötte össze az Óvárost és a Kisoldalt.

A Károly hídról vetették a Moldvába 1393-ban (amikor tehát még nem volt kész a híd) Nepomuki Jánost, a prágai érsek általános helynököt, mivel az érsek és a király hatásköri vitájában tevőleg az érsek mellé állt. Mintegy fél évszázaddal később bukkant fel és terjedt el rohamosan az a legenda, hogy valójában azért végezték ki, mert nem adta ki a királynak felesége, Zsófia gyónási titkát. A legendának semmilyen igazolható tényalapja nincs, de igen hasznosnak bizonyult a husziták elleni ideológiai harcban. Jánost XIII. Benedek pápa 1729-ben avatta szentté, és a legenda hatására mindmáig a gyónási titok mártírjaként tartják számon.

Az híd első díszét, egy gótikus fakeresztet már 1361-ben felállították. Ez volt a felépítmény egyetlen dísze 1419-ig, amikor is a husziták lerombolták. Az elpusztított kereszt helyett csak 1436-ban állítottak újat, kétoldalt egy-egy ólomszoborral. Ezt a keresztet a harmincéves háborúban a svédek semmisítették meg, amikor ágyúval lőtték a Óvárosi hídtornyot. Az ólomszobrokat 1861-ben váltották fel a jelenlegi homokkő szobrokkal.

Ahol most Szent Kristóf szobra áll, valaha egy őrbódé volt, de azt 1784-ben őröstül elvitte az árvíz úgy, hogy az öt őrből csak egyet sikerült kimenteni.

Több szobor az 1848. júniusi forradalmi harcokban sérült meg, amikor Alfred Windisch-Grätz herceg csapatai a Kisoldal felől ágyúzták az Óvárost.

1884-ben építették meg a Kampa szigetre levezető lépcsőt.

1890. szeptember 4-én reggel fél hatkor a Moldva hirtelen árvize több szobrot elsodort, összetört. Darabjaikat idővel kiemelték és megpróbálták rekonstruálni. Amelyeket sikerült, azokról másolatot készítettek, de néhány helyett teljesen újat kellett faragni.

A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le, a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti.

A hídon 30 szobor, illetve szoborcsoport látható; többük talapzatát a főalakokhoz kapcsolódó, jellemzően bronz domborművek díszítik. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel ilyen sok szobrot. Legtöbbjük barokk stílusú, és 1700 körül, egyenként helyezték itt el őket. Először Nepomuki Szent János, Csehország védőszentjének szobrát állították fel, még az 1400-as években, a legtöbbet pedig 1683–1714 között. Azóta csak cserélgetik őket – a legkorábban felállítottakat azért kellett eltávolítani, mert a homokkőből faragott szobrok nem bírták az időjárás viszontagságait (elmállottak). A turisták rongálása is sok kárt okozott és okoz ma is.

A híd korlátján egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert–Vencel–Zsigmond szoborcsoport közé ott, ahonnan Nepomuki Jánost a vízbe taszították. A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érintsen, teljesül egy titkos kívánsága. Gyakran a Nepomuki Szent János szobrán található domborművet is megérintik, hogy szerencsét hozzon.

A sétálóhídon gyakran tartanak rendezvényeket, ez a prágai szabadtéri kulturális élet egyik központja, ahol szinte mindig találhatunk vásárokat, kiállításokat. Jó időben tömegesen települnek ki az emléktárgyárusok és az utcazenészek.

 

Délben:

Ebédelj a Mátyás király tér környékén: A városközpontban található Mátyás király tér tökéletes hely az ebédidőhöz. Itt megtalálod a hagyományos cseh ételeket, például a knédlit, vagy a kolbászokat.

Sétálj az Óvárosi téren:

Az ebéd után sétálj a gyönyörű Óvárosi térre, ahol a Hősök terét és az óratornyot is megnézheted. Ne hagyd ki az óratornyon található Orloj-t, amely a legősibb még működő városi óra a világon.

Prága

1410-ben készítette Mikuláš Kadaňi mester Jan Ondřej alias Šindel (1375—1445) tervei alapján. Az eredeti két számlap egyike sem maradt fenn; a mostaniakat 1790-ben, az óra nagyjavítása során szereltette fel a Klementinum csillagvizsgálójának igazgatója.

A felső részében lévő ablakban 1597 óta minden órában elvonulnak az apostolok. Egy helyi legenda szerint az órát „Hanus mester” készítette, s avégett, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, és hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt, egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.

Délután:

Látogass el a Klementinum könyvtárába: A város egyik legimpozánsabb könyvtára a Klementinum épületében található. Csodálkozz meg a lenyűgöző könyveken és a csodás belső térben.

Hajókázás a Moldván: Prágát a Moldva folyó választja ketté, így érdemes hajókázni a folyón. Tölts egy kellemes órát a vízen, és élvezd a város látképét új perspektívából.

Este:

Vacsora a Malá Stranában: Este egyél a Malá Strana negyedben (Kis negyed), ahol számos hangulatos étterem és kávézó vár. Kóstold meg a híres cseh söröket és a tradicionális ételeket.

Sétálj a Károly híd éjszakai fényeiben: Este, amikor a város felgyújtja a fényeket, menj vissza a Károly hídra, hogy megcsodáld a romantikus éjszakai látványt.

Vacsora után igyál egy sört az Arany tigris sörözőben!

Prága

Az Aranytigrishez söröző 1816-ban nyílt meg a prágai óváros egyik 13. századi épületében. A házat először a 14. századi krónikák említik. A középkorban még nem voltak házszámok, ezért az épületeket különböző tárgyakkal, képekkel jelölték. Az Aranytigrishez sörözőnek helyet adó ház első jele a kapa volt, majd a 16. században ezt a fekete oroszlán váltotta fel.

1702-ben jelent meg az arany színű tigris ma is látható reliefje a kapu felett. Elképzelhető, hogy Európában először ez a ház kapott nevet egy tigris után, ugyanis a korabeli jelképrendszerben a nagymacska a háború kegyetlenségét szimbolizálta, emiatt kerülték a névadásnál.

A feljegyzések szerint az 1830-as években a hazafias mozgalmak tagjainak találkozóhelye volt a Husova utca 17. A századforduló után a söröző a cseh értelmiség egyik központja lett, és ezt a szerepét a második világháború és a kommunizmus idején is megőrizte. Sokat járt ide a pártállam egyik meghatározó bírálója, a később köztársasági elnökké választott Václav Havel drámaíró.

A boltozatos söröző két helyiségből áll, mai formáját 1935-ben nyerte el, amikor František Skořepa lett a tulajdonos. A kisebbikben található a Kisagancs és a Nagy Agancs elnevezésű asztal, míg a mellékhelyiség közelében álló asztalt Télikertnek hívják. Az asztal anekdotája, hogy egyszer a turisták WC-s bácsinak nézték az ott üldögélő Bohumil Hrabalt, és aprópénzt tettek az előtte heverő kávéscsésze-alátétre.

A söröző leghíresebb törzsvendége Bohumil Hrabal író volt, aki az 1960-as évektől járt ide. Az agancsos asztaloknál fogyasztotta el megszámlálhatatlan Prazdroj-korsóját az évtizedek alatt. Jól jellemzi Hrabal viszonyulását a helyhez a Levelek Áprilkának című könyvben szereplő alábbi mondat: „Egyszer estefelé Arnošttal és a fiával taxiba szálltunk, és elhajtattunk hozzám az Arany Tigrisbe.”

Annyira ismert volt Hrabal ragaszkodása a helyhez, hogy a prágai orosz nagykövet a vendéglőbe küldött neki egy üveg konyakot. Hrabal azután is a söröző törzsvendége maradt, hogy kiköltözött a Prágától 35 kilométerre található kerskói tanyájára.

Václav Havel ebben a sörözőben látta vendégül Bill Clinton amerikai elnököt csehországi látogatásán 1994. január 11-én. Az erről készült fénykép ma is látható a vendéglő falán.

Bohumil Hrabal így emlékezett vissza a találkozóra:

„Majdnem négy órát vártunk rá az Arany Tigrisben. Amikor megérkezett és belépett, egy szép fiatalembert láttam, egy volt kosarast. Magas növésű, szép ember. Mi Havel elnök úrral a sarokban ültünk, és amikor a mi elnökünk fölállt, megkért, hogy én is üljek oda Clinton elnök úr asztalához. Ott aztán kezet fogtunk, és én mint az Arany Tigris törzsvendége is, mélyen a szemébe nézve (…) azt mondtam: „Clinton elnök úr! Ön engem Gary Cooperre emlékeztet a Délidő című filmből, mert Ön nem csak, hogy pontban délkor érkezett Brüsszelbe, de Prágába is pont délben érkezett, sőt pontosan délkor továbbrepül majd Moszkvába is. Tehát úgy délben, mint Gary Cooper.”

 

 

Prága csodálatos város, az év minden szakában. Érdemes több napot szánni a város felfedezésére és átvenni azt a különleges hangulatot, amit csak Prága nyújthat az embernek.