Albi ment elsőként, mert Emilnek szerda lesz a napja, hogy bemutatkozzon a suliba.
Bizton állíthatom, hogy Erm Albert Viktor az első magyar gyerek aki Palawanon, Puerto Princesában megkezdi tanulmányait a SW Montessori iskolában.
Úgy tudom, hogy magyar gyerek itt még nem járt iskolába előttünk. Minden évfolyamon egy osztályt indítanak, osztályonként 20-25 gyerekkel.
Az egyenruha kötelező felszerelése az iskolának. Albiéknak fehér inge lesz, nagy Montessoris felvarróval, sötétzöld nadrággal. Saját logós torna ruhát is adnak a torna órára.
Minden iskolának saját egyenruhája van.
Nagyon helyesek a gyerekek, ahogy vonulnak az utcán a különböző egyenruhákban. Lehet tudni, ki melyik iskolába jár. Az iskola egész nap tart.
Albi 8.30, Emil 9.30-tól kezd.
Ez is milyen jól van kitalálva, nincs reggel csúcsforgalom az iskola előtt. A kapuban áll egy biztonsági őr, nálunk gondnoknak hívják. Azoknak a gyerekeknek akiket motorral hoznak az iskolába, a bukósisakjaikat a portán, egy erre kialakított szekrénybe kell, hogy tegyék. Ha a szülők megérkeznek a gyerekekért délután, az őr csak felszól walky-talky-n a tanárnak és a tanár már elengedi is a gyereket az osztályból. Ha meg vége a tanításnak, az őr minden gyereket csak akkor enged ki az iskolából, ha látja a szüleit. Albi szerint nagyon jó a büfé, van rántott csirke, sült krumpli meg valamilyen helyi tészta.
Nem jellemző, hogy csomagolnak a gyerekeknek szendvicset a szüleik, ezért nagy érdeklődés övezi Albit, mikor előveszi a kis dobozkáját, ami tele van mindenféle házi készítésű ennivalóval. Lassan mindenki tudja, a szigeten és az iskolában is, hogy alkalmanként szakácsként is funkcionálok, ami köszönhető Albinak. De a leleményessége határtalan, mert kiderült, hogy eladja az általunk neki csomagolt finomságokat, így ő a büfében vásárol helyi kaját ebédre. A tanárok és a gyerekek közösen ebédelnek egy nagy nagyasztalnál. Beszélgetnek, telefonoznak, vagy csak üldögélnek.
Mi lesz velünk, ha majd megtanul angolul, ha már most így megy a csere-bere?
Nem igen látunk erre felé, sem néger, sem arab embereket. Bár a helyieknek is változatos a bőrük színvilága, a fehértől egészen a sötét barnáig, mégsem feketék. Olyan szép tejeskávé színűek.
Beszélgettünk helyiekkel, hogy mennyire erős itt a rasszizmus? Miután jóval elfogadóbbak nálunk, fejlett Első világbeli gondolkodóknál, nem nagyon ismerték ezt a szót. Itt minden lehetsz ami akarsz. Fiú, lány, lányfiú, fiúlány vagy amit kitalálsz. Nyíltan lehetsz kő meleg, a haveri körben senkit nem érdekel, vagy sétálhatsz anyukáddal a bevásárló központban fiúként, lánynak sminkelve. Vagy csak kifestheted a körmöd ha tetszik.
Azért a suliban akad szúrka-piszka, mondták. A világosabb bőrű filippínó hecceli a sötétebb bőrűt. De itt ki is fullad a dolog, nem társítanak hozzá ideológiát.
